A vasárnap elég csendesen telt, végre megszabadultam a nyak alá vezetett kötéstől, ennél nagyobb esemény nem történt.
Egész estig, amikor bejött a kezelőorvosom, hogy megszervezze a hétfői szállítást meg végre beszéljen velem. A mentőszolgálat azt mondta, 72 órán belül tudja ígérni a szállítást. A doki megfogadta, hogy így vagy úgy, de lejuttat Pécsre, ha kell, a saját autójával hoz le. És 9 körül jött az újabb váratlan fordulat: a mentőszolgálat telefonált, hogy egy pécsi egység Pesten van és indul haza, kb mostazonnal el is hoznának. Na akkor pánikszerűen infúziók lekötése, pakolás, átkötés, a CVK átragasztása… beindult a buli.
22 óra körül indultunk, éjfélre leértünk. A két mentős srác nagyon jófej volt, ahogy beszélgettem kicsit hol egyikkel, hol másikkal, illetve nagyon figyeltek rá, hogy komfortosan utazzak. Nagy mellénnyel mondtam, hogy dehogy fekszem, ülve jó lesz, aztán mikor kb 20 perc után átgondoltam az életemet, megálltak, hogy le tudjak inkább mégis feküdni. Szóval le a kalappal előttük, láttam, hogy hulla fáradtak, de nagyon rendesek voltak.
Szerencsére nagyon kedvesen fogadtak Pecsen a késői óra ellenére, emlékeztek rám az éjszakások, meg lettem szeretgetve, rögtön megkaptam az esti fájdalomcsillapítót, ami elmaradt…
Ugyanaz a szoba, ugyanaz az ágy. Úgy tűnik, ezt fenntartották nekem…
Holnap biztos lesz sok esemény, este fogok írni a történésekről megint.
Mindenhol ez a sok karácsonyfa, micsoda ünnepi hangulat 🤭 kitartást a hétfői vizsgálatokhoz 🙏🏻
VálaszTörlés