2023. február 19., vasárnap

2022.január 15-31 : A műtét utáni napok

 Reggel még mindig azt hittem, bele fogok pusztulni a fájdalomba. A korábbi kezelőorvosom volt az aznapi ügyeletes, ő jött kötözni. Elmesélte, hogy ő is bent volt műtétnél, elég mélyen össze volt nőve és nagyon gyulladt volt az egész hallójáratom. Valószínűleg az okozza ezt az iszonyatos fájdalmat, hogy ahol szétvágták az összenövést, a gyulladt szövetek közé betettek egy majdnem kisujjnyi vastag szilikon csövet, ezzel biztosítva, hogy ne tudjon megint összegyógyulni a járat. Mögötte laposan kipucolták. A betegség okát, kezelését továbbra sem találták meg, de most csak arra koncentráljunk, hogy ez a cső maradjon, próbáljam elviselni és ne nőjön be megint a járat. 

A kötözés szinte elviselhetetlen volt, sosem fordultam még így ki magamból, de ordítottam a doktornővel, zokogtam, könyörögtem, hogy ne érjen hozzám, mert nem bírom elviselni. Nagyon megszenvedtük mindketten. Rengeteg fájdalomcsillapítót kaptam a napokban. A másnapi kötözés már elviselhetőbb volt, de rettenetesen fájt az is, ketten fogtak le, amíg az ügyeletes kötözött. Ez a gyakorlat meg is maradt, hiszen még hosszú hetekig nem lehetett úgy kötni, hogy ne sírjak közben, nem kockáztatták, hogy lefogás nélkül álljon neki bárki is. Nagyon durva volt.

Antibiotikum ügyben nem történt semmi, az egyik nővér azt mondta, szedjem a saját tablettáimat, a másik azt mondta, ne, várjuk meg az orvosok utasításait… én meg tudtam, hogy gyorsan ki kell szabadulnom onnan, ezért írtam a Profnak egy emailt, hogy most akkor mi legyen? Még aznap este elindult az Augmentin 3x és a Ciprofloxacin 2x. 


Csakhogy hiába teltek a napok - hétfőtől péntekig mindig a Prof kötött -, a fájdalom hiába enyhült, a seb nem akart szépen gyógyulni, a gyulladás nem akart múlni, ezért hazamenetelről szó sem lehetett. A vénáim kezdték megadni magukat, rettentően begyulladtak, minden branül helyén 1-2 nap alatt óriási piros duzzanat, vagy hosszú piros csík lett. Ijesztő és fájdalmas volt. Nagyon nehéz napok voltak. 



Elkezdtem ugyan eszegetni, de harapni szinte semennyire nem bírtam, olyan fájdalmaim voltak. Ha kenyér volt, leszedtem a héját, ha meleg étel, csak a pépes részeket szopogattam el. Minden szájnyitás fájdalmas volt. Nem voltam jól, összességében…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

2025. január 29.: Állítás után

 Az állítás már lassan egy hete volt, de nem jutottam oda, hogy írjak. Most pótolom…  Maratonira nyúlt, 2,5 óráig tartott, mert a jobb oldal...