Erre a napra szólt ugyanis az MR vizsgálat. A CT leletet még vártuk, de a CD már a kezemben volt. A vizsgálat előtt, hétvégen írtam a pécsi doktornak, hogy ha úgyis hétfőn megyek, ami az ő ambulálós napja, nem nézne-e rám, mert már majdnem teljesen összenőtt a hallójáratom megint, csíkozni nem tudom, mögötte gyűlik a genny és borzasztó fájdalmaim vannak. Azt írta vissza, persze, menjek, megnézi. Akkor már látható volt a mastoiditis.
Az MR hétfő reggel 8-kor volt, így előző nap leutaztam Pécsre, szállást foglaltam reggelivel, ott töltöttem az éjszakát. Délután kicsit lazítottam, olvasgattam, fürödtem, szaunáztam. Másnap reggel elmentem a vizsgálatra, aztán a F.O.G. Klinika felé vettem az irányt. A doktor megint hamar behívott, de ezúttal csak hímezett-hámozott. Hogy ő beszélt a pesti doktorral és mégsem biztos a műtétben, hogy lehet, az immunterápia mégsem butaság, hogy nem tudja, mi legyen. Rettenetesen bepánikoltam.
Nem rögtön hazajöttem, mert még el kellett mennem Somogyba a Nagymamámhoz, de egész úton telefonálgattam, törtem a fejem, hogy most hogyan tovább, ha Pécs is elúszott, akkor nekem annyi. Nem láttam az utat a könnyeimtől, rengeteget sírtam. Hazaérve vettem egy nagy levegőt és írtam egy e-mailt a pécsi doktornak, lényegében arról, hogy hogy érzem most magam, hogy mi vezetett oda, hogy Pécsig elmentem, hogy tőle reméltem a segítséget és legutóbb iszonyú lelkes voltam, de ha nem tud segíteni, akkor ne húzzuk tovább egymás idejét, keresek tovább, csak mondja meg, hogy már holnap léphessek Szegedre vagy Debrecenbe vagy bárhova. Már másnap hajnalban kaptam egy választ, hogy ne aggódjak, nem mondott nemet…
Közben másnap bementem a SOTE-ra is. Az volt a célom, hogy borítom az asztalt, hogy ezt hogy gondolják, hogy az egy dolog, hogy ők nem akarják a petrosectomiát, de ne vegyék el tőlem a lehetőséget, hogy más viszont megcsinálja… csakhogy erre gyakorlatilag nem volt szükség. Amint elkezdtem a mondandómat, a pesti doktor felhívta a pécsit, és tisztáztunk mindent. Megbeszélték, hogy kell a műtét, közben mindketten látták a CT felvételemet, ami az utolsó műtét helyét is gyulladtnak írja, illetve már leírja a malignus externa eddigi egyetlen cáfolóját, a csontérintettséget is. Ekkor már megvolt az írásos lelet is, amiben a radiológus le is írta, hogy csontdestructio látható, ami malignus gyulladás gyanúját veti fel. Megbeszélték a pécsi hallásvizsgálat eredményét is, ami a csontvezetésben is leírt romlást. Ez szintén sürgető tényezőnek számított. Úgy tették le a telefont, hogy abban maradtak, valakinek sürgősen meg kell műteni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése