És eljött ez a nap is! Két hónap bezártság után kaptam végre 2 nap kimenőt! Lejártak az antibiotikumok, nem volt szepszis, s bár hazaengedni nem akartak, a CVK-t kiszedték és elengedtek két teljes napra, hogy kicsit távol legyek a kórháztól!
Igen, itt már enni is bírtam, na jó, ezt nem mind én toltam be, de azért ez már nagy dolog volt! :)
Jártunk Siófokon, aztán kilógtunk Ausztriába is, hiszen gyönyörű idő volt, semmi mást nem akartam én sem, csak szabadban lenni és élvezni, hogy végre kint vagyok egy kicsit…
Úgyhogy jól kihasználtuk az időt, a hétvégét, pancsoltam is végre egy nagyot a fürdőkádban, aludtam a saját ágyamban… erre nincsenek szavak, egy ilyen helyzetben. Az ember visszakapja az életét egy kicsit és megtanulja értékelni azt, amije van…
Vasárnap mise után mentem vissza a kórházba. Azt mondták, szinte rám se lehetett ismerni, mintha kicseréltek volna. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése