2023. július 30.: Kalandosan, de hazaértem

 Arra készültem, hogy reggel felkelek, lecsorog a Rocephin, átkötnek és irány haza. A férjem 10-re le is jött Pécsre. 

Az első pont megvolt, a kötözésre már nagyjából összepakoltam. És itt jött a csavar: a doktornéni sokáig tapogatta, nyomogatta a fejemet, aztán összeráncolt szemöldökkel megkérdezte, hogy “itt eddig is volt egy hatalmas pukli?” Mondom, fogalmam sincs, talán nem, de nem tudom. Oké, most lekerült a nyomókötés, akkor várunk két órát, meglátjuk, növekszik-e ezalatt. Délig tudok maradni? Tudok. 

Délben jött, hogy beszélt telefonon a kezelőorvosommal, talán csak a zsír, de nézzük meg. Levette a kötést, azt mondja, hát, ez sokat nőtt. Akkor ezt most megszúrná, hogy leszívjon abból, ami benne van, lássuk, hogy zsír vagy genny. Megszúrta, egyértelműen gennyes váladék. Na bakker. Kinyomott még belőle egy csomó cuccot, aztán lefektetett és még egyszer megszúrta. Közben jött egy szakorvos is, nézegetik, aztán közölték, hogy akkor újratervezés, még pár órát maradjak, hogy figyelgessék. 4-5 körül újra ránéznek. Itt jött a szenvedős rész, mert mikor már össze vagy pakolva és fél lábbal már odakint vagy, akkor igen nehéz még 4-5 órán át elfoglalni magad. 

Pontban 4-kor aztán megint jött a doktornéni, hogy akkor nézzük. “Nem lett sokkal rosszabb… de… szóval a kezelőorvosom felajánlotta a lehetőséget, hogy maradjak holnapig és még ránéz, lehet, meg kéne majd nyitni.” Kérdeztem, hogy ez lehetőség vagy parancs? “Hát, jó lenne, de ha nagyon menni akarok, köthetünk kompromisszumot.” Erre lecsaptam. Úgy engedtek el végül, hogy írtak még 5 napi antibiotikumot, hogy kedden vagy szerdán valakivel megnézetem és hogy nagyon figyelek rá, ha nőni kezd, azonnal SOTE. (Adja Isten, hogy erre ne kerüljön sor! 😅) Egyébként tényleg csúnya, egy ilyen puha izé közvetlenül a műtéti terület fölött, megpróbáltam lekapni, de nem látszik annyira jól…:

A műtött részek amúgy szépek, azokkal nincs gond, az implant sem látszik, mert az már a hajam alatt van, de ki tudom tapintani, ami elég vicces.

Ahhoz képest mondjuk, hogy azt mondták, csak egy kis, 1-2 centis részt vágnak fel megint, elég rendesen végigszabdaltak…

(Ahol fent véres, ott csak azért, mert ott szurkálta meg a doktornéni délben.)

Szóval végül megint pár vargabetű leírása után, picit beparáztatva, hogy tályog nő a fejemben, de végül csak elindulhattunk haza, és fél 7 körül meg is érkeztünk… 🙃