Furcsa módon azok a tünetek, amiket a műtét után közvetlenül vártunk - és utána óráról órára enyhülniük kellett volna -, ma jelentek meg. Továbbra sem vagyok vacakul, azt nem mondanám. De fáj a fejem, olyan, mintha valami köd gomolyogna a koponyámban, ami feszíti, amitől tompa vagyok, és kicsit megint bizonytalan is (szédülésnek nem nevezném, csak egy kis bizonytalanságnak). Kicsit olyan, mint amikor beteg leszel és már rossz a közérzeted, nehéz a fejed, égnek a szemeid és fáradt vagy - de igazi bajod még nincs. Közben meg azt is gondolom, hogy lehet, hogy ez most csak a tegnapi nyűgösebb éjszaka következménye, nem aludtam túl jól, napközben meg csak fél-egy órákat szundítottam, ami biztosan kevés volt. Úgyhogy lehet, csak erről van szó. Ijedtségre vagy aggodalomra továbbra sincs ok! 😏🙃 Mindenesetre jólesik feküdni és pihenni, tegnap egészen hiperaktív voltam, ma befékeztem, és tényleg csak pihengetni próbáltam.
A branülöm természetesen megadta magát, de most kaptam egy kis pihenőt, majd holnap reggel szúrnak csak újat az antibiotikum előtt. (Amiről a holnapi gyógyszerelős nővér még nem tud, hogy meg lesz izzasztva, szegényke…) Remélem, addig az éjszaka során elő tudok varázsolni egy jó vénát, ugyanis az előző is csak sokadikra lett meg. Pedig beszéltük is, hogy ha nem csak a műtéthez kell véna, akkor legyen CVK, de a meglepi antibiotikumról senki nem tudott előre… legalábbis akivel tárgyaltam hétfőn, ők nem. Na nem baj, az viszont kiderült, hogy az 5 napot szerdával együtt számítják, úgyhogy már csak szombaton és vasárnap kapom a gyógyszert. És ma megkönyörült rajtam a kezelőorvosom, és azt mondta, ha nagyon szeretnék, vasárnap délelőtt hazamehetek, miután lement a Rocephin és átkötöttek. 🥰 Úgyhogy egy napot mégis visszanyertem, ez a mai jó hír! 😍❤️
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése