Szóval már május van, ami elég durva… nem hittem, hogy megint kórházban töltök egy fél tavaszt…sőt, mikor bevittek, még bőven kabát meg vastag pulcsi kellett… ma meg Pécs utcáin kóboroltam rövidujjúban és élveztem a nap melegét.
Azt kell, hogy mondjam, tök jól vagyok, néha küzdök a csenddel, de egyelőre az is vállalható, és kifejezetten hálás vagyok a nap melegéért, a gyönyörű időért és hogy ilyen szép helyen lehetek…legalábbis ma jó volt itt, amíg kicsit odakint voltunk. Ettünk fagyit, ittam jegeskávét, meg a kedvenc pécsi éttermünkbe is benéztünk 🙈
Sajnos én nem maradhattam ebben a cuki szállodai szobában, pedig lett volna kedvem, de még egy éjszakára visszajöttem, le is ültem rögtön blogot írni nektek, hogy lássátok, hogy minden oké! 🙃
Most az ügyeletesek ilyen ragasztós kötést tettek a fejemre, ami amúgy borzasztó, mert iszonyúan fáj, mikor leszedik, illetve sose fog kinőni a hajam, ha mindig kitépik a ragasztóval… úgyhogy otthon én maradok a körbekötésnél, kicsit humánusabb, meg tuti nem ragad a sebbe, ami most néha megtörténik.. de azért megmutatom, most milyen, sajnos szembesültem azzal is, megint mennyi hajamat leborotválták, sose lesz már normális frizurám, azt hiszem… 🙈 Pedig a baloldal már kezd nem annyira látszani. De sebaj, ha implantálnak, úgyis levágják megint ott is… 🤯
❤️🩹
VálaszTörlés