2023. augusztus 25.: Az első élmények az implanttal

 Hát eljött ez a nap is, bár úgy tűnt, sosem fog… de mégis! 🙃

Reggel 10-re mentünk a kórházba, ahol a fizikus már várt. A kezelőorvosom is lejött az alagsori vizsgálóba, egy darabig velünk volt, majd mennie kellett, de azt ígérte, a következő állításnál is igyekszik jelen lenni majd. 

Egy jó másfél óra volt az egész folyamat. Először megkerestük bizonyos frekvenciáknál a minimumot, amit már hallok, aztán elkezdtük őket hangosítani, és akkor kellett szólnom, mikor már van egy kis diszkomfortérzet, de még nem nagyon rossz. Ezt az első hangnál belőttük, aztán megpróbáltuk a többit is nagyjából ehhez igazítani. Utána következett egy programozás, majd visszakaptam a készüléket és utána mindenféle kopogást meg tapsolást, majd beszédet kellett hallgatnom vele, jelezni, hogy mikor túl hangos már. Ezek a beállítások lettek az egyes program alapjai. 

Az első hangok nagyon érdekesek voltak, még most is fura az egész, hogy már pár órája szokom a dolgot. Amikor a füleden keresztül hallasz, azt mindenki ismeri, egyértelmű, hogy hol a hang. A BAHA-val megint egyértelmű, hogy a csonton keresztüli a hallás, ha elmozdul, egyre rosszabb az élmény. De itt nem egészen tudom, hol hallok. Valahol belül. Megint hallok hangos dolgokat, sőt, a legtöbb dolog inkább hangos. Az elején minden egyes hang után volt egy nagyon magas sípoló kiugrás, ún. “tüske”. De ez már pár óra után múlni kezdett, most már sosincs, pedig elvileg van, csak az agyam már megszokta. Egyébként folyamatos az akkomodáció, akit sokat hallok beszélni, egyre tisztábban és jobban értem a beszédét, míg akit először hallok, sokkal nehezebben tudom megérteni. Most még nagyon összefolynak a szavak, a hangok, kicsit olyan “Darth Vader-es” mindenki beszéde, de 1-2 embernek azért egész jól meg tudom már különböztetni a hangját. Vagy ahhoz tudnám hasonlítani, mint a filmekben a rossz arcok hangtorzítós telefonjai. Na most minden kicsit ilyen. Géphangú, mély, egybemosódó. De érzékelem a folyamatos változást, ahogy az agyam tanulja az új impulzusokat. 

Ami vicces, hogy a BAHA-val nagyon halkan hallottam magam, sokszor indokolatlanul kiabáltam emiatt. Most iszonyú hangosnak hallom a saját hangom, így most meg jajgat a környezetem, hogy túl halkan beszélek, legyek hangosabb. 😁

4 programot állítottunk be, ha az elsőt megszoktam és már halkul, meg nem piszkálja már a csigát (merthogy annak a létét most folyton érzem, a mély hangok kifejezetten dübörögtetik), tovább kell mennem a kettesre, és így tovább. Ideális esetben 4 hét alatt ledarálom a 4 programot, akkorra kaptam ismét időpontot, onnan megyünk egyre tovább a beállításokkal. Izgi lesz, most még nem tudom elképzelni, hogy ez a hangorkán lehalkulhat, vagy a káosz javulhat, de mindent elhiszek az okosoknak. 🙃

Azt mondták, minél többet hordom és erőltetem, valamint minél többet beszélgetek, hallgatok zenét, tv-t, annál gyorsabb lesz a hozzászokás és annál látványosabb az eredmény. Úgyhogy most megpróbálom nélkülözni a BAHA-t, és csak erre hagyatkozni. Na meg a szájról olvasásra, mert az még eléggé kell a beszédértéshez. De viselni sokkal kényelmesebb, mint a BAHA-t, nem is érzem, hogy rajtam van, csak nagyon gyorsan fáradok, fáj a fejem, sok az impulzus hirtelen, onnan tudom, hogy fent van, na meg persze abból, hogy hallok 🙈🤪.

Nehezen tudom megfogalmazni a fizikai meg a lelki érzéseimet, a hangokat, ahogy most hallom őket, vagy egyáltalán az érzést, amikor közel két év után meghallod az első hangot a bal füleddel, ami azóta süket. Csoda ez az egész! Fura és szokatlan és nem könnyű, de tényleg egy csoda! 

A másfél óra kb. fele fejtágítás volt, mit hogy kell összerakni, használni, páramentesíteni stb., stb. Annyi információ hangzott el, hogy csoda lesz, ha a felére emlékszem! 😱

Délutánra visszaértünk a patikába, még expediálni is beálltam, egyetlen ember volt, akit nem értettem és segítséget kellett kérnem, egyebekben mindenkit ki tudtam szolgálni, tudtam válaszolni a kérdésekre, beszélgetni pár szót. Csak sokkal hamarabb elfáradtam, hiszen végig iszonyatos energiával kell koncentrálni.

Egy hatalmas hátizsákot kaptam, benne az összes kiegészítő, pótalkatrész, tudástár és miegymás… elég igényes, tiszta luxi cucc az egész. Csak ámulok és bámulok… 🥰

Szóval jó lesz ez. Van vele munka, még lesz is, de látom, hogy innen már tényleg előrefelé tartunk, és ez nagyon biztató! ❤️

2023. augusztus 8.: Szülinapi bejegyzés

 Az elmúlt 1,5 hétben nem írtam, pedig szerettem volna, mert rengetegen kérdeztétek, hogy mi lett a puklival. Hát most elmesélem.

Vasárnap nagy nehezen hazaengedtek, persze kicsit megijesztve engem. Hétfőre óriási ödéma lett a fülem felett is, sőt, ahol az implantot ki tudom tapintani, onnan még fel, egész a fejem búbjáig. Puha volt, dagadt és iszonyatos nyomást éreztem. Már az is megfordult a fejemben, hogy lassan agyvérzést fogok kapni. Kedden kellett volna megnézetnem, de nem jutottam el fülészhez. Mindenki szabin van, egy valaki tudott volna fogadni, de ő olyankor rendelt, amikor sehogyan sem tudtam odaérni, így ez elmaradt. Másnapra viszont enyhült a fájdalom és nem nőtt tovább a duzzanat. Aztán ahogy teltek a napok, le is apadt teljesen. 

Ma voltam varratszedésen - szerencsére nem kellett Pécsre mennem, Budapesten voltam a németországi doktor magánrendelőjében. Kérdezte, van-e panasz, de mondtam, hogy most már minden rendben. Azért elmeséltem neki a vasárnapi kalandot. Azt mondta, egy ilyen puklit sosem szabad megszúrni, mert ahol a csontágyat kialakítják, annyira vékonyra fúrják a koponyát, hogy azt nagyon könnyű átszúrni. Persze nem olyan nagy baj, ha az agyvízből vesznek egy kis mintát, csak ugye ezzel jelentősen megnövelik az agyhártyagyulladás esélyét. Illetve lehet, hogy az szivárgott ki egy kicsit, ha valóban addig ért a tű, ez okozta a duzzanatot. De persze egy rezidens, aki sosem műtött ilyet, ezt nem kell, hogy tudja. Ilyenkor csak vissza a nyomókötést még pár napig. Hát, ez nem történt meg, valószínűleg ezért lett a nagy ödéma. Hát, ezt nem baj, hogy akkor nem tudtam. 😅

Nagyon meg lettem dicsérve, hogy gyönyörűek a varratok. És megkaptam a legszebb szülinapi ajándékot: azt mondta, úgy tűnik, hogy az implant állítgatásán kívül többet fülészre nem lesz szükségem - azt is fizikus csinálja, nem is fülész, mert amit bent láttak a műtét során, az is gyönyörű és nagyon biztató. Na jó, a jobb fülemet még kéne majd implantálni, de baj már nem lesz többet, ez elég valószínű. 🥰

3 éve tart ez a kaland, pont augusztusban kezdtük, a 25. szülinapomon már fájdogált a fülem... Ha szülinapokban gondolkodom, az utolsó 1 év volt egyértelműen a leghúzósabb. Viszont ez alatt az egy év alatt mindkét fülem le lett zárva, örökre meg lett oldva velük minden probléma, és a balnál már elindult a hallásrehabilitáció. Mozgalmas volt, az tuti. A 28.-ra és a következő évekre ezek után már csak csupa szépet és jót várok! 😁

Ilyen most, varratok nélkül. Én is elégedett vagyok. Ahhoz képest, hogy hányszor felvágták az évek alatt, mégis egész diszkrét helye fog maradni. Sőt, az alját is egész szépre megcsinálták, elvileg nem lesz több bőrgyulladás sem, és még arra is igent mondott a doktor, hogy kilyukasztathatom-e újra pár hét múlva.

Azért még jelentkezem, legkésőbb ha elindult az implant beállítgatás (2 hét, 2 nap, 13 óra 😉), mert az még egy izgalmas fejezet lesz!