Viccesen alakult a tegnap este. Öt órakor feldíszítették nekem a karácsonyfa minden ágát, ami azt sejtette, hogy az éjféli antibiotikumig már nem nagyon lesz esélyem mozdulni az ágyból.
Ami nem látszik, hogy még egy másik állványon is lógott két palack.
Aztán 22 óra körül egyszer csak berobogott a rezidens, a szakorvos meg a két nővér, hogy megjött a vér, minden leáll, kezdődik a trafó. Hozták az infúziómelegítőt, felszerelték a tasakokat, bekötötték az első egységet. Nem is volt semmi gond, úgy a 2/3-áig, amikor elkezdtem reszketni.
Mondtam, hogy szerintem be fogok lázasodni, de azt mondták, amíg a vér le nem megy, addig most várjunk, addig nem tudnak bekötni lázcsillapítót. Elaludtam, mire visszajöttek, éreztem, hogy valószínűleg mostanra tényleg lázas vagyok, de azt hittem, kis esemény van, max 38-38,5 fok lesz. Hát, számomra is meglepő módon 39,8 C volt már akkor. Pedig csak egy húsz perc telt el a móka kezdetétől. Na akkor gyorsan leszerelték a transzfúziós szereléket, mert lázasan nem lehet folytatni, a második egység nem mehet le. Csak azt a szegény véradót sajnálom, akinek a vére így a kukában végezte. 😔 Persze kellett még egy vérvétel, mert ilyenkor az sem kizárható, hogy transzfúziós szövődmény miatt lázasodik be az ember. Az éjféli antibiotikum meg a lázcsillapító lefolyása után végre aludhattam.
Ma reggel 5:30-kor újabb labor, vizeletvizsgálat, meg minden, ami kell. Délelőtt voltam az audiológián, picit romlott a csontvezetés, de még normál tartomány határán vagyok. Közben megérkezett a tegnapi laborlelet, a hemoglobinom abban már csak 64-es volt (ami vicces, valahol azt olvastam, 65 alatt életveszélyes az anaemia 🤪). Aztán újabb labor, vérválasztás miatt, hogy mára rendelnek két újabb egység vért, hogy rendesen végigcsináljuk a trafót. Na ebből az lett, hogy most, este fél nyolcig sem érkezett meg az újabb két egység, abból meg tanultunk, hogy este nem érdemes vért adni nekem, mert könnyen félbeszakadhat, így majd csak holnap fogom megkapni. Ahhoz képest, hogy tegnap délután pánikszerűen kellett a trafót intézni, ma elég lazák voltak ebben. De sebaj, amíg fekszem, nincs gond, addig tuti nem esem össze a vérszegénység miatt. 😁
Több pánik is volt ma, délután meghallgattam, hogy lassan át kéne helyezniük az intenzívre, de mondtam, hogy attól határozottan elzárkózom. A vizeletem tele volt fehér- meg vörösvértesttel, na akkor jött az, hogy biztosan hemoglobinuria, ami trafós szövődmény, pánik, pánik, pánik. A doki kifejtette, hogy kezd marha ideges lenni, mert napról napra csak romlik az állapotom és ezt nem tudják megállítani. Hát, én is érzem, de az ITO nem vonz. Holnap megy le Pécsre, azt mondta, megsürgeti ott is a dolgokat, de mivel valamit muszáj tenni, a héten mindenképp újraműtenek itt is (amivel szintén nem vagyok kibékülve, de kivárom, egyáltalán lesz-e valami belőle). Csak előtte ugye fel kellene tornázni kicsit a hemoglobin szintemet. Kíváncsian várom, ez hogyan fog alakulni. Közben lehet, hogy elromlik a centrál, ami még egy hetes sincs, úgyhogy szomorú lennék… de az egyik szár egyáltalán nem megy, a másik is csak nyögve nyelősen… de nagyon nem szeretnék újat szúratni mostanában. Valahogy óriási most itt a káosz, úgy érzem.
0+ vércsoportúak előre! ❤️🩹
VálaszTörlés