Sok újdonsággal nem tudok sajnos szolgálni, ugyanis MINDEN változatlan. Az esti lázak megvannak, tegnap már 40,3 fokig elmentem. Mondjuk az egy bosszantó sztori volt, mert 38,1-nél szóltam, ígéretet kaptam, hogy máris kapok lázcsillapítót, de az csak jó 1,5 órával később érkezett, addigra meg felment jó magasra. Pedig szerintem ezt most elég könnyen meg lehetett volna előzni. De sebaj, ezt is túléltem. A laborom jó vacak, a hemoglobinom is szépen esik, már csak 76, azt hiszem, lassan eljön a trafó ideje.
Ilyen szép színem van, meg ilyen szép karikáim a szemem alatt, hogy festeni se lehetne szebbet, lassan már csak Fester bácsira hasonlítok az Addams Familyből. A kezemen egész sokat javít a fényképező, de élőben ijesztően fehér… néha percekig csak bámulom, hogy ez hogyan lehetséges….
Állítólag most újra leletezik a pénteki CT-t, mert az eredeti lelet alapján kb azonnal műteni kellene megint, de szeretnének egy másodvéleményt egy faj-nyak radiológustól is, hátha vannak dolgok, amik nem elég egyértelműek és az eredeti, nem specifikus radiológus félrenézte őket. Holnap elvileg kiderül. Szerintem itt már nem nagyon akarnak hozzányúlni, ami nem is olyan nagy baj, csak nem látom így a hogyan továbbot. Írtam ma is Pécsre, kaptam az orvostól is ígéretet, hogy beszél velük - mind azt preferálnánk, ha minél előbb átkerülnék oda és minél előbb műtenének ott. Csak Pécsről nem érzem egyelőre, hogy nagyon lelkesek lennének ez irányba. Meglátjuk. Én mindenesetre fáradok, rettenetesen ki vagyok már merülve és egyre kevésbé viselem jól a lázas éjszakákat. Elkezdtem osztályozni, 38 fok körül kis esemény, 39-40 fok körül nagy esemény. Utána a laborok is fontosak, kis esemény után nem olyan drasztikus a romlás, mint nagy után. Az a baj, hogy mostanában több a nagy…
Írtam neked egy verset.
VálaszTörlés“Ha tehetném, elvenném tőled a lázat.
Dermedjen jéggé az én vérem.
Forrjon fel az én agyam.
De nem tudom megcsinalni.
Istenem, mutasd meg, hogyan kell.”
Még a rímeken dolgozni kell kicsit.