2024. május 22.: CT-n voltunk

 Tegnap este megvolt a CT, mivel a dokim ügyelt, ezért rögtön tudtunk is róla beszélni, de azért kíváncsi vagyok a radiológus leletezésére is, ez kb. 2 hét.

Kontrasztanyag nem volt, hogy tudjak szoptatni, így azért találgatás is akad… a lényeg, hogy ahogy gondoltuk, kinyílt a fülkürt, és levegő ment bele. Itt a találgatás része, hogy vajon csak levegő-e, hiszen ha más is, azt jobbára kontrasztanyag-halmozás tudja mutatni. De remélhetőleg csak levegő. Műtéttel lehet bezárni, de ez most nem annyira opció, Bercust nem tudom (nem is akarom) egyelőre magára hagyni. A doki szerint akkor már implantálják is egyben, ha oda kerülök. Valószínűleg ha szólnék, napokon belül lenne időpont, de most egyelőre várok. Legalább már tudjuk, mizu. Annyiban maradtunk, hogy ha rosszabb, vagy itt az alkalmas pillanat, szóljak. 

Vicces volt amúgy, CT után (ahol megint a sógornőm segített Bercivel) átmentem a fülészetre, beültünk a kezelőbe, Berci elkezdett nyűglődni (hős volt amúgy, ekkor már este fél 8 volt, ő 7-kor már fürdés után van és alszik 🤪), a doki kereste a gépen a felvételt. Azt mondja, még nincs meg, átmegy a Radiológiai Klinikára, megnézi ott. Mondom, szuper, addig én elaltatom Bercókát. Lekapcsolta nekünk a kezelőben a lámpát és elment, mi meg ott maradtunk. Berci szerencsére szépen el is aludt mire az orvos visszajött, így nyugiban tudtunk beszélni utána. 

(Ezt se gondoltam egy éve, hogy valaha ilyen képet lövök a kezelőben, ahol annyit kínoztak 😅😁)

Hazafelé elkapott minket a nagy vihar, Berci egy darabig érdeklődve figyelte az esőt meg a villámokat, de aztán egy nagy dörgéstől megijedt - szerencsére már az otthonunkhoz közel jártunk - így a maradék utat végigsírta. 🙈 Aztán jött megint a Jóisten… mikor megálltunk a ház előtt, azon tűnődtem, ekkora égszakadásban hogyan fogunk kiszállni a kocsiból. Szerencsére pár hete betettem egy esernyőt, ez eszembe jutott. De az egyik kezemben Berci, a másikban esernyő, plusz egy csomó cucc… kicsit izgalmas volt. A kertben bokáig ért a víz, ebben kellett gázolni az ajtóig. De egy rossz mozdulattal levertem az implantot. Iszonyúan megijedtem, hogy ennek annyi, elmerült a frissen keletkezett kerti tóban. Nem láttam sehol. Már kezdtem bepánikolni, amikor észrevettem, hogy a mágneses részével feltapadt az esernyő szárára! 😅 Ha az beleesik a 15-20 cm mély vízbe, akkor arra keresztet vethettem volna, viszont akkor helló süketség, amit Bercivel nem tudom, hogy éltem volna meg. 🙈 Úgyhogy köszi, Istenem, meg köszi Szent Rita, hogy elkaptátok nekem! Iszonyú nagy bajban lettem volna! (Na ezért is kéne a másikat is implantálni… ha egynek annyi, van tartalék 🤪) 

Ó, és majdnem lemaradt, hogy a fiatalember tegnap 3 hónapos lett itt a nagy kalandok közepette! 😍

2024. május 16.: Állítás, és előrelépések

 Ma megint voltam állításon. Mostanában nagyon gyorsan merültek az akksik, az elemes pedig el is romlott, az most le van adva szervizbe, így bajban voltam, ahányszor hosszabb időre mentünk el itthonról. Most picit rontottunk a minőségen, de hosszabb lesz az üzemidő (ez volt az A opció, a B pedig a plusz akksi vásárlás, de az 119 ezer forint/db, az most nem jön össze sajnos). Tényleg rosszabb most kicsit, de nem vészesen. Plusz a kérésemre lett egy “éjszakai program” is, ami sokkal halkabb, ugyanis Berci még velem alszik és időről időre halálra rémülök, mikor pl. beleszuszog az implantba, vagy hüppög egy nagyot… 🤪 

Egy szurdopedagógus hölgy is bent szokott lenni az állításokon (egyébként már régebben is sokat beszélgettünk, ő mindig nagyon kedves volt velem, ha összefutottunk a kórházban), ő most indít ilyen rehabilitációs “foglalkozásokat” felnőtt implantosoknak, kérdezte, hogy van-e kedvem vele gyakorolni időről időre, mert rám is gondolt, hogy velem szívesen dolgozna. Ennek nagyon örülök, mert ezt eddig nagyon hiányoltam, szuper, hogy lesz ilyen lehetőség! 28-án megyek hozzá először, nagyon kíváncsi vagyok, remélhetőleg tudatosabban fogok majd tudni én is kérni az állításokon, illetve a fejlődésben is segít majd. 

Az orvosommal is találkoztunk, és dobpergés(!), lett CT időpont! E hónap 21-re, 19:20-ra, ami egyrészt szuper, mert nagyon közel van, másrészt durva lesz, mert Bercivel 7-kor már az ágyban szoktunk lenni, ő negyed 8 körül már alszik… 🙈 jó buli lesz. Viszont a doki aznap ügyeletes, azt mondta, hogy ha tud, oda is jön a CT-re, hogy ha lát valamit, kérhessen róla még képeket, de ha akkor épp dolga van, azért a vizsgálat végén mindenképp megnézzük a felvételt és meg is beszéljük ott helyben. Úgyhogy előrelépés van, aztán meglátjuk, mutat-e valamit a kép. 

A sógornőm (na jó, 2 és fél hét múlva sógornőm 🥰) jött most segíteni az állítás alatt Bercizni - persze a drágám azért egy 15-20 perc után beletrollkodott a dologba, sírdogált, a fizikus hallotta a szobában, mondta, hogy hozza be nyugodtan, akkor persze cici kellett a gyermeknek (pedig evett előtte!), a fizikus inkább kivonult a szoptatás idejére, de aztán béke volt a továbbiakban. Csak hogy nehogy elfelejtsék, hogy ő is ott van. Az állítás után, amíg vártunk a dokira, a fél klinika jól megszeretgette Bercust, volt, aki a kezemből is kivette, de mindenki megállt, aki arra járt, gyönyörködni benne. Még azok is kedvesek voltak, akik amúgy rém undokok szoktak lenni. 🤪 Hát, ilyen hatással van a drága kisfiam a nőkre. 😁 (de a férfiakra is…)

Kaja után már aludni is hajlandó volt… na persze csak pár percet 🙈

Elvileg most ilyen sok órákat kellene bírnia az akksiknak (eddig 6-7 órát mentek max), ha nem közelíti meg ezeket az értékeket, akkor ezek is mennek cserére.

Innentől meg már csak a gyönyörű kispasit mutogatom. Olyan sokat változott, egyre nagyfiúsabb… 🫣: